Összeférhetetlenség és együttalkalmazási tilalom a közszférában
Azt, hogy a közszférában dolgozót egyéni érdekek, közszférán kívüli szempontok ne befolyásolják feladatainak ellátásában, többek között az összeférhetetlenség szabályai biztosítják.
Dr. Bérces Kamilla cikkei
Ismét aktuális a sztrájkjog
Az utóbbi hetekben nagy port felvert esetek kapcsán újból előtérbe került a sztrájk intézménye. Mind a közszférában, mind a magánszférában felmerült a munkavállalói, közalkalmazotti sztrájk lehetősége. Bár erre cikkünk megírásáig tényleges sztrájkra nem került sor, önmagában a munkabeszüntetés kilátásba helyezése is motivációt adott a munkáltató számára a munkavállalókkal való egyeztetéshez az egyik nagy áruházlánc esetében, ahol a munkavállalók bérkövetelésekkel álltak elő. A pedagógusok sztrájkja ehhez képest minőségileg más, hiszen itt nem csupán a közalkalmazotti jogviszonyból eredő, a munkáltató által „saját hatáskörben” teljesíthető követelésekért, hanem a köznevelési ágazatot érintő, jogszabály-módosítást is igénylő, átfogó oktatáspolitikai, finanszírozási kérdések megoldásáért léptek fel az érintettek – ami ennek a sztrájkfenyegetésnek politikai színezetet adott.
A helyi közigazgatás munkajogi szabályozása
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) a kormánytisztviselők jogállását alapul véve szabályozza a közhatalmi szerveknél dolgozókra vonatkozó munkajogot. Az önkormányzatoknál ezeket a rendelkezéseket a köztisztviselőkre vonatkozó eltérésekkel kell alkalmazni, ezen belül a közszolgálati ügykezelőkre nézve további sajátos szabályok megfogalmazására került sor. A jegyzők és – 2014. december 12-től – a polgármesterek munkajogi jogállását is a Kttv. rendezi. A polgármesterek – ideértve a fővárosi főpolgármestert, az alpolgármestert, a megyei közgyűlés elnökét és alelnökét is – jogállására pedig az önkormányzatokról szóló törvény közjogi rendelkezései is kihatással vannak. Cikkünkben áttekintjük a vonatkozó joganyagot és az eltérések indokait.
Teljesítményértékelés a közszférában III.
A honvédségi állomány tagja teljesítményértékelésének célja az előmenetel objektivitásának biztosítása, az egyéni kezdeményezésen és a vezetői elgondoláson alapuló hatékony kiválasztási rendszer működtetése. A NAV az elnöke által meghatározott sajátos teljesítményértékelési rendszert alkalmaz.
A fegyveres szerv állománya tagjának kinevezéstől eltérő szolgálatteljesítése
A hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény lehetőséget ad a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztása alkotmányos joga korlátozására, az állomány tagjának a tartózkodási helyéről való berendelésére, és rendvédelmi érdekből lehetővé teszi, hogy az állomány tagja a rendvédelmi szerven kívül történő teljesítésére is sor kerüljön.
Atipikus foglalkoztatás a közszférában
A közalkalmazottak, kormány- és köztisztviselők foglalkoztatásánál az egyik legfontosabb alapelv, hogy a közhatalom gyakorlását, közfeladatok ellátását végző, költségvetésből működő munkáltatók alkalmazottaikat csak a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), illetve a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) szabályai alapján létesített és módosítható jogviszonyokban foglalkoztathatják. Közpénzvédelmi megfontolásból e körben a munkaviszonyhoz képest a szerződéskötés szabadsága korlátozottabb, ugyanakkor a foglalkoztatottak számára biztosított a garantált körülmények közötti munkavégzés és előrelépés.
Többes jogviszony a közalkalmazottaknál
Bár a”főállás”, „mellékállás” fogalmakat a munkajog nem ismeri, annak – elvben – nincs akadálya, hogy a munkavállalók, közalkalmazottak egymással párhuzamosan több, munkaviszony jellegű jogviszonyt is fenntartsanak – általában egzisztenciális okokból. A „további jogviszony” kifejezést mindig az adott jogviszony szempontjából használjuk, így például két párhuzamos közalkalmazotti jogviszony esetén a másik mindig továbbinak fog minősülni. Azaz: mindkét jogviszonyban külön kell vizsgálni, hogy ahhoz viszonyítva a másik fenntartása lehetséges-e. Végső esetben előfordulhat, hogy a közalkalmazottnak választania kell a kettő közül.
Változások a munkaügyi ellenőrzésben
Cikkünk apropóját az adja, hogy 2015. április 1-jével változott a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.). Ekkor lépett ugyanis hatályba a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VIII. törvény, valamint az azzal összefüggő, egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi VI. törvény.
Felmentési okok rendszere a közszolgálatban
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) szerinti kormányzati szolgálati jogviszony, illetve közszolgálati jogviszony munkáltató általi egyoldalú megszüntetési jogcíme a felmentés. A felmentés nem más, mint a munkáltató akaratnyilvánítása, jognyilatkozata arról, hogy a közszolgálati tisztviselő vele fennálló jogviszonyát meg kívánja szüntetni. Cikkünkben a felmentési okok két nagy csoportját tekintjük át, érintve a szabályozásban előforduló bizonytalan pontokat is.
Életpályák hazánkban – bírák és ügyészek
Ahogyan azt cikksorozatunkban korábban láthattuk, az életpálya-modellek szorosan összefonódnak az adott közfeladat ellátása szervezeti kereteinek meghatározásával, átalakulásával. A pedagógusok életpályája az iskolafenntartói szerep állam általi átvállalásával, a közszolgálatban dolgozók jogállása a kormányhivatali rendszer bevezetésével párhuzamosan lépett érvénybe, illetve módosult. Nem történt ez másként az igazságszolgáltatás és az ügyészség területén sem, ahol a 2011-ben végrehajtott igazságügyi reform szolgáltatott „apropót” a jogállási törvények újraalkotására. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény [Bjt.] és a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény [Üjt.] egyaránt 2012. január 1-jén lépett hatályba.
12